Markó Ferenc 1949-ben született és 1966 óta volt tevékeny része a helyi sport életnek, azon belül a labdarúgásnak. Közel 6 évtizedes tevékenységét felsorolni is nehéz lenne, de követett egy elvet, amit sokan ismerünk:  ,,mert kell egy csapat”.

Aktív sport-pályafutását befejezve a Klubunk mindenese volt: füvet vágott, pályát vonalazott, játékost igazolt, ruhát mosott és sokáig szinte egy személyben neki köszönhetően maradt fent a herédi foci. Sokat méltatni nagyon nem szeretném, mert azt az egyet soha nem szerette, nem akart nagy ember lenni, népszerű ember lenni, központi ember lenni, csak egy EMBER, aki szívvel-lélekkel teszi a dolgát.

Hogy milyen ember volt ő? Rengeteg történet közül egyet kiragadnék: A 90-es évek végén egy mérkőzés utáni baráti beszélgetéskor, férfiak között mi is lehetett akkoriban a téma: katonaság , foci, nők… azon az elhangzott beszélgetésen kérdeztek Feri bácsit van-e sírig tartó nagy szerelem, amire az volt a válasza: – igen van, a sírig tartó nagy szerelem a labdarúgás. Én ezt a magam nevében azzal egészíteném ki, hogy neki a sírig tartó nagy szerelem a herédi labdarúgás volt.